Az AT&T-nél közel 500 ügynökalapú (agentic) munkafolyamat fut éles üzemben, és az ügynökplatform havonta több mint egymillió tranzakciót kezel. A számokat a SiliconANGLE 2026. november 14-i beszámolója közli, amely Luke Corbinnak, az AT&T Business digitális átalakításért és AI-ért felelős alelnökhelyettesének (assistant vice president) egy bostoni AWS-rendezvényen elhangzott szavaira épül. A számoknál többet ér a mögöttük álló szabály: minden éles munkafolyamat emberi felügyelettel indul.
A számok a cikkben hivatkozott nyilvános forrásokból származnak – nem Devertix-eredmények.
Felügyelettel indul, mérésre vált
A beszámoló szerint az AT&T 2025 elején hozta létre a Business Agent Foundry nevű csapatot, amely az üzleti egységekkel dolgozva feltérképezi a folyamatokat. A munkatársak a saját munkájukat segítő ügynököt önállóan is készíthetnek. Ami ügyfelet érint, az csak ezen a csapaton keresztül, biztonsági, adatvédelmi és megfelelőségi átvizsgálás után kerülhet éles üzembe.
Ember nélkül egy munkafolyamat akkor futhat, ha a pontossága eléri a beszámoló szavával a „mid- to high 90%” tartományt, és a kockázata vállalható. Ez a kilencven százalék fölötti sáv közepét vagy felső részét jelenti. A teljesítményt és az elcsúszást (drift) folyamatos megfigyelés követi. A cég jövőre megháromszorozná a munkafolyamatok számát, ezen a kapun tehát még sok folyamatnak kell átmennie.
Mit mér a kilencven-egynéhány százalék?
A beszámoló nem részletezi, mit tekint az AT&T pontosságnak, és hogyan súlyozza a kockázatot. Ezen pedig sok múlik. Ha egy ügynök tíz egymásra épülő lépésből álló feladatot végez, és lépésenként 95 százalékban jár el helyesen, akkor a teljes feladat nagyjából 60 százalékban fut végig hibátlanul. Ez saját számításunk, amely független hibákat feltételez. A valóságban a hibák összefügghetnek, a nagyságrend mégis mutatja, hogy a lépésenként és a teljes folyamatra mért pontosság két különböző szám.
A kockázat a kérdés másik fele. Havi egymillió tranzakciónál a 97 százalékos pontosság harmincezer hibás esetet jelentene; ez ismét a mi számpéldánk, nem az AT&T adata. Egy értékesítés előtt tévesen ellenőrzött ügyfélcímnél ez elviselhető lehet, egy elrontott ügyfélmegrendelésnél aligha. A küszöb ezért folyamatonként más; a hiba árából vezethető le.
Ami a példa ellen szól
Az adatok a cég saját közlései, egy szállítói rendezvényről. Corbin szerint az éles AI-beruházások egy éven belül ötszörösen térülnek meg, a számítás módszerét azonban a beszámoló nem ismerteti. A lépték sem átlagos: Andy Markus, az AT&T adat- és AI-vezetője egy 2026. július 23-i bejegyzésben napi átlagosan 45 milliárd tokenről írt, és egy saját fejlesztésű AI Gatewayről, amely minden feladatot a még megfelelő minőséget adó, legkedvezőbb költségű modellhez irányít. Ilyen infrastruktúrája kevés vállalatnak van.
A felügyelt indulásnak is megvan a gyenge pontja. Az átnéző ember ideje pénzbe kerül, és aki sorozatban jó javaslatokat lát, egy idő után olvasás nélkül hagyja jóvá a következőt. A jelenséget az EU AI-rendeletének 14. cikke is nevesíti: a nagy kockázatú rendszert úgy kell átadni az alkalmazónak, hogy a felügyelettel megbízott személy tudatában maradhasson az automatizálási torzításnak (automation bias), és felülbírálhassa a kimenetet vagy leállíthassa a rendszert. A kötelezettség alkalmazásának kezdetét a 2026. július 27-én hatályba lépett módosító rendelet későbbre tolta. Nem minden folyamatautomatizálás nagy kockázatú, a besorolást esetenként kell elvégezni; a cikk felsorolása ettől függetlenül jó ellenőrzőlista.
Véleményünk szerint az AT&T-től a sorrendet érdemes átvenni, a számokat nem. A mérés készül el először, az ügynök csak utána jön, az önállóságról pedig adat dönt. Ehhez nem kell ötszáz munkafolyamat, egyetlen folyamaton is megvalósítható. Munkafolyamat-automatizálásnál a felügyelt időszak naplója később tesztkészletként is használható.
Négy kérdés az első ügynök indulása előtt
- Mi számít helyes kimenetnek? Lépésenként és a teljes folyamatra is legyen leírva, mert a kettő nem ugyanaz a szám.
- Ki nézi át, és mit rögzít? Az átnéző minden döntése kerüljön naplóba, a javítás a jóváhagyástól megkülönböztetve; ebből áll össze a pontosság.
- Mennyibe kerül egy hiba? A küszöb ebből számolható ki, folyamatonként.
- Mi történik az elengedés után? Legyen mintavételes ellenőrzés, riasztás a romló mutatókra és kijelölt felelős, aki visszaállíthatja a felügyeletet.
Javaslatunk: az első AI-ügynök terve tartalmazza a kilépési feltételt is, vagyis azt a mért pontosságot és hibaköltséget, amelynél a felügyelet lazítható. Ha ez nem írható le, a folyamat még nem érett az automatizálásra. Ilyenkor előbb a folyamatot kell rendbe tenni, amihez egy AI-felmérés ad kiindulópontot.
Források
- SiliconANGLE: AT&T uses agentic AI to reinvent business processes from the ground up (2026. november 14.)
- AT&T, Andy Markus: The Tokenomics Equation – Balancing Cost and Performance (2026. július 23.)
- Európai Bizottság, AI Act Service Desk: 14. cikk – emberi felügyelet
- AI Act Explorer: Digital Omnibus – az (EU) 2026/1744 rendelet módosításai
Melyik folyamatuk indulhatna felügyelt ügynökkel?
Egy egyeztetésen kiválasztunk egy folyamatot, és megnézzük, mit kellene mérni rajta az indulás előtt.