A Capgemini Research Institute 2026 szeptemberében 500 nagyvállalati felsővezetőt kérdezett meg. A novemberben közzétett eredmények szerint a szervezetek közel hattizede jelentősen magasabb AI-költséggel szembesült, mint amire számított. A vezetők 53 százaléka számára az AI költsége már aggodalomra ad okot, és csak harmaduk tudja magabiztosan megbecsülni a közvetett költségeket: az emberi felügyeletet, a javítást és az irányítást. A KPMG 2026 júniusában közzétett, 2145 vezetőre kiterjedő felmérésében a válaszadók 42 százaléka mondta, hogy csak részben látja, mire megy el az AI-ra fordított pénz.
A számok a cikkben hivatkozott nyilvános forrásokból származnak – nem Devertix-eredmények.
Az előző részben azt néztük, mit tehet meg egy AI-eszköz egyedül. Most azt, mennyibe kerül, és miért nehéz ezt előre megmondani.
Mit számláznak: a tokent
A nyelvi modellek szolgáltatói a munkát jellemzően tokenben mérik. A token egy szövegdarab, gyakran egy szónál rövidebb, így egy hosszabb magyar szó több tokenre is eshet. A bemeneti (input) token minden, amit a modellnek elküldünk: a kérdés, a csatolt dokumentum, a korábbi beszélgetés és a háttérutasítások. A kimeneti (output) token az, amit a modell válaszként megír. Az árat általában millió tokenre adják meg.
Az Anthropic 2026 novemberi árlistájának élén szereplő modellek közül a legolcsóbb (Claude Haiku 5.5) millió bemeneti tokenje 0,10 dollár (legfeljebb 100 ezer tokenes kérésnél), a legdrágábbé (Claude Fable 5.2) 8 dollár, a különbség nyolcvanszoros. A kimeneti token az árlista minden modelljénél ötször annyiba kerül, mint a bemeneti. Aki a nem sürgős, tömeges feladatot kötegelt feldolgozásban (batch) futtatja, 50 százalék kedvezményt kap. Az ismétlődő bemenet gyorsítótárból (cache) való újraolvasása a legtöbb modellnél az alapár tizedébe, az élen szereplő modellek többségénél még kevesebbe kerül.
A nyelv is számít. Petrov és szerzőtársai 2023-ban, a NeurIPS konferencián bemutatott tanulmánya szerint ugyanaz a mondat nyelvenként eltérő számú tokenre bomlik, egyes esetekben akár tizenötszörös különbséggel. A ChatGPT és a GPT-4 tokenizálójánál (tokenizer, a szöveget tokenekre bontó eljárás) egy olasz szöveg nagyjából 1,6-szor, egy bolgár 2,6-szor annyi tokenből áll, mint az angol megfelelője. A tokenizáló modellenként is változik: az Anthropic árlistája szerint a 4.7-es és későbbi Claude-modellek új tokenizálója ugyanarra a szövegre nagyjából 30 százalékkal több tokent ad, mint a korábbi. Egy angol szövegen készült költségbecslés ezért magyar szövegre ellenőrzés nélkül nem vihető át. A saját dokumentumain kell megmérni, hány tokenből állnak.
Hol szalad el a költség
A számla üzleti nyelven így áll össze. A hívások számát meg kell szorozni azzal, hogy egy hívás hány bemeneti és kimeneti tokent használ, és ezek mennyibe kerülnek. A listaár ebben csak két tényező, a többit a használat határozza meg.
Döntés: egyszerű feladatra kisebb modell.
Döntés: csak a szükséges rész, az ismétlődő gyorsítótárból.
Döntés: rövid, kötött formájú válasz, ahol elég.
Döntés: lépésszám-korlát, a nem sürgős tömeg kötegelve, féláron.
Döntés: havi plafon, riasztás, költséghely.
A csevegőfelületek jellemzően minden új kérdéssel a korábbi üzeneteket is elküldik a modellnek, így egy hosszú beszélgetés késői kérdései egyre drágábbak. Az ügynökök, amelyekről az előző részben volt szó, egyetlen feladat közben többször is meghívják a modellt, és minden lépésnél újra megkapják az addigi munka egy részét.
Hogy mennyit nyom a latban a modellválasztás, azt egy nyilvános eset mutatja. A programozást segítő Cursor 2025. június 16-án átalakította Pro csomagját: havi 500 kérés helyett 20 dollárnyi, a modellszolgáltató listaárán számolt használatot adott. A cég 2025. július 4-i közleménye szerint ez medián használat mellett körülbelül 225 Claude Sonnet 4-, 550 Gemini- vagy 650 GPT-4.1-kérésre elég. Ugyanaz a havidíj tehát a választott modelltől függően majdnem háromszor annyi kérést fedez. A cég elismerte, hogy a változást nem kommunikálta világosan, bocsánatot kért, és visszatérítést ajánlott fel a június 16. és július 4. között váratlanul felmerült díjakra.
Licenc vagy használat? Álláspontunk, és ami ellene szól
A felhasználónkénti licenc (per-seat licence) fejenként havi díj, előre tervezhető, de a csomagokban gyakran használati korlát van. A használatalapú díjazás (usage-based pricing) az elhasznált tokenek után számol, így együtt mozog a munka mennyiségével.
Véleményünk szerint az általános irodai használathoz, ahol a munkatársak maguk kérdeznek, a felhasználónkénti díj a jobb kiindulás, mert a költség kiszámítható. A folyamatba épített AI-nál, például számlák, beérkező levelek vagy szerződések automatikus feldolgozásánál a használatalapú díjazás a természetes. Ott a tokenár helyett az egységköltséget kell figyelni: mennyibe kerül egy feldolgozott számla vagy egy megválaszolt ügyfélkérdés az emberi ellenőrzéssel együtt. Ez már összevethető a mai költséggel.
Az egységköltség követése viszont munka, és kis volumennél a mérés többe kerülhet, mint amennyit megtakarít. A tokenárak gyorsan változnak, egy ma gondosan optimalizált megoldás egy év múlva feleslegesnek bizonyulhat. A Capgemini adatai egy másik kockázatra is rámutatnak: a válaszadóknak csak harmada tudja magabiztosan megbecsülni a felügyelet és a javítás költségét, holott ezek a tokenszámlán nem jelennek meg. A KPMG szerint azok, akik jól látják AI-költségeiket, ötször gyakrabban jutnak el a megtérülésig (15 százalék a 3 százalékkal szemben). Ez együttjárás, az ok-okozat nem bizonyított.
Mielőtt egy AI-megoldás kísérleti szakaszát (pilot) elindítja, készüljön egyoldalas költségmodell: egy üzleti egység (például egy feldolgozott dokumentum) költsége három különböző volumennél, a kiválasztott és egy olcsóbb modellel, az emberi ellenőrzés idejével együtt. Mellé havi költségplafon és riasztás, ha a keret háromnegyede elfogyott. Az AI-stratégia kialakításakor ezt a számítást javasoljuk elsőnek elvégezni.
Kérdések a következő vezetői értekezletre
- Mely AI-eszközeinkért fizetünk felhasználónként, melyekért használat alapján, és ki látja ezeket egy helyen?
- Van-e havi költségplafon és riasztás a használatalapú szolgáltatásainkon, és ki kapja a riasztást?
- Mennyibe kerül nálunk egy AI-val elvégzett egység, például egy dokumentum vagy egy ügyfélválasz, az emberi ellenőrzéssel együtt?
- Melyik feladatunkhoz kell valóban a legerősebb modell, és melyiket végezné el egy olcsóbb is?
- Ha a szállító átalakítja a díjazását, hány napon belül vesszük észre?
A 3. részben az AI jogköréről volt szó, most arról, hogy a költségét elsősorban a használat módja határozza meg, és hogy az egységköltséget érdemes figyelni. Ezzel lezárul az első modul, holnap az 5. részben pedig arról lesz szó, miért egy folyamattal kell kezdeni, és miről ismerhető fel egy jó első felhasználási terület.
Források
- Capgemini Research Institute: sajtóközlemény a vártnál magasabb AI-költségekről (2026. november)
- KPMG: Global AI Pulse, 2026. II. negyedév (sajtóközlemény, 2026. június 24.)
- Anthropic: Claude API árlista (lekérve 2026. november 20.)
- Cursor: Clarifying our pricing (2025. július 4.)
- Petrov, La Malfa, Torr, Bibi: Language Model Tokenizers Introduce Unfairness Between Languages (NeurIPS 2023)
Tudja, mennyibe kerül egy AI-val elvégzett feladat?
Egy rövid egyeztetésen végignézzük, melyik AI-eszközéért hogyan fizet, és hogyan számolható ki egy tervezett megoldás egységköltsége.