2026. november 17-én 20:35-kor (UTC) a Microsoft agent-framework nevű Python-csomagjának 1.26.1-es kiadása hitelesítőadat-lopó kóddal jelent meg a PyPI-on, 33 perccel később pedig az 1.26.2-es is. A Wiz elemzése szerint 21:30-ra egyik sem volt elérhető. Ez a kevesebb mint egy óra elég volt ahhoz, hogy a pontos verzió nélkül telepítő buildek a támadó kódját futtassák.
A számok a cikkben hivatkozott nyilvános forrásokból származnak – nem Devertix-eredmények.
Mit csinált a kód?
Az agent-framework a Microsoft AI-ügynökök építésére szolgáló keretrendszere, amelyet az Endor Labs szerint havonta nagyjából 190 ezerszer töltenek le. A mérgezett kiadások egy .pth fájlt tettek a site-packages könyvtárba. Ezt a Python minden indításkor lefuttatja, akkor is, ha a programban senki nem importálja a csomagot. Elég volt tehát, hogy a csomag bekerüljön egy konténerképbe vagy egy CI-futás környezetébe.
A Wiz és az Endor Labs leírása szerint a kód összegyűjtötte azokat a környezeti változókat, amelyek nevében például TOKEN, SECRET, KEY, AZURE, AWS vagy GITHUB szerepel, átnézte legfeljebb 300 másik folyamat környezetét, és az 1.26.2-es változatban legfeljebb 80 hitelesítőadat-fájlt olvasott ki (Azure CLI, Docker, npm, pip, Git). Azure-ban friss felügyelt identitás (managed identity) tokeneket kért. Azure DevOps-futásban, az 1.26.2-es kiadásban pedig GitHub Actions-futásban is OIDC-tokent kért, ha a job ezt engedte. Az eredményt egyetlen HTTPS-kéréssel a webhook.site szolgáltatásra küldte.
Azt, hogyan jutott a támadó feltöltési joghoz, a Microsoft a CSO Online november 18-i cikke szerint nyilvánosan nem közölte. A Wiz úgy látja, hogy a támadó a Microsoft kiadási rendszerének (ESRP) egy kliensbizonyítványát és kulcsát szerezte meg; hogy hogyan, az nem ismert. Árulkodó jel volt, hogy mindkét mérgezett kiadásból hiányzott a forráscsomag (sdist), pedig az Endor Labs szerint az 1.21.0 és az 1.26.0 közötti összes kiadásban megvolt.
A kiszivárgás a jelek szerint kevés áldozatot érintett. A Wiz a gyűjtőpont által tárolt 50 kérést elemezte, és ezek között három egyedi, sikeres adatkiküldést talált. Saját olvasatunk szerint ebben a támadó csatornaválasztása is közrejátszott, mert a webhook.site ingyenes szintje a Wiz szerint 100 kérést fogad. Egy gondosabb támadó ezt nem bízza a véletlenre.
Egy nap várakozás
Az Endor Labs szerint már egy 24 órás minimális kiadási kor a csomagproxyn távol tartotta volna mindkét kiadást azoktól a buildektől, amelyek a szabályt követik. Ezt nevezik függőségi várakozási időnek (dependency cooldown). Az eszközök már tudják: a pip 26.1 az InfoQ összefoglalója szerint az --uploaded-prior-to kapcsolóval (például P7D, azaz hét nap), a uv az exclude-newer beállítással kezeli. A PyPI csapata a 2026 tavaszi litellm- és telnyx-eset után maga is ezt ajánlotta, sebezhetőség-vizsgálattal párosítva. Abban az esetben a litellm mérgezett kiadásait a feltöltéstől a karanténig 2 óra 32 percig, a telnyxét 3 óra 42 percig lehetett letölteni, és a litellm-et ez idő alatt több mint 119 ezerszer töltötték le.
Az ellenvetés is komoly. A Sonatype, amely maga is csomagszűrő termékeket árul, fogadásnak nevezi a várakozást: arra számít, hogy valaki más addig észreveszi a kártevőt, a türelmes támadó pedig kivárja az időt. Az InfoQ által idézett Richard Si, a pip egyik fejlesztője arra figyelmeztet, hogy a várakozás a valódi biztonsági javításokat is visszatartja. A PyPI leírása szerint a Dependabot és a Renovate ezért alapértelmezésben kiveszi a biztonsági frissítéseket a várakozás alól.
A véleményünk: a build-környezetben néhány nap várakozás olcsó biztosítás, mert az említett esetekben a mérgezett kiadások órákon belül eltűntek. Önmagában viszont kevés. A hash-sel zárolt függőséglista dönti el, hogy egyáltalán mi kerülhet be, a build-gép jogosultságai pedig azt, hogy mit visz el, ha mégis bekerül valami.
Négy kérdés a saját pipeline-ról
- Honnan telepítenek a buildek? Melyik éri el közvetlenül a PyPI-t, és melyik megy át saját csomagproxyn, ahol a várakozás és a tiltólista egy helyen beállítható?
- Van-e zárolás? Minden Python-projektben hash-sel zárolt lista készül-e (
uv lock,pip-compile --generate-hashes), és a CI azt használja-e? A PyPI blogja szerint apip freezekimenete nem zárolófájl. - Mi érhető el a build-gépen? Mely titkok ülnek környezeti változóban, melyik jobnak van
id-token: writejoga, és mit ér el a gép felügyelt identitása? - Mennyi idő a csere? Ha holnap az Önök egyik build-gépén futna ilyen csomag, hány óra alatt lehetne lecserélni minden titkot, amelyet a gép elérhetett?
Nyitott kérdés, hogyan jutott a támadó a Microsoft kiadási rendszeréhez, és ez kiderülhet a következő hetekben. A saját oldalon nem kell rá várni: a második kérdésre egy délután alatt választ lehet kapni, és abból látszik, mely projektek telepítenek ma zárolás nélkül.
A várakozási időt, a zárolást és a build-gépek jogosultságait együtt érdemes rendbe tenni, mert egyik sem pótolja a másikat. Ez a DevSecOps-bevezetés és a CI/CD-pipeline tervezésének része. Ha a titkok cseréje és a kimenő forgalom figyelése folyamatos feladat, azt a biztonsági felügyelet veheti át.
Források
- Wiz: Microsoft agent-framework Compromised (2026. november 17.)
- Endor Labs: agent-framework compromised (2026. november 17.)
- OX Security: Hijacked releases of Microsoft's official agent-framework
- SecurityWeek: Microsoft Agent Framework Releases Poisoned With Credential Stealer
- CSO Online: Attackers hijack Microsoft's agent-framework package
- PyPI blog: Incident report – litellm and telnyx supply chain attack
- InfoQ: pip 26.1 dependency cooldowns
- Sonatype: Software dependency cooldowns are a symptom, not a strategy
Mi kerül a buildjeikbe a PyPI-ról?
Átnézzük a csomagforrásokat, a zárolást és a build-gépek titkait, és javaslatot adunk a várakozási időre.